Amikor azt halljuk, hogy egy kormány arról beszél, hogy a Microsoft helyett a Linuxra vált, általában felkészülhetünk ugyanarra a forgatókönyvre: sajtótájékoztató, eltelik néhány év, majd valahogy a dolgok visszafordulnak anélkül, hogy erről bárki is igazán beszámolna. Ez volt a helyzet Münchenben is a LiMux esetében.

Természetesen pontosan ilyen folytatásra számított mindenki, amikor Schleswig-Holstein 2024-ben bejelentette, hogy mintegy 30 000 fő munkaerőt fog áttéríteni a Windowsról. De a valóságban másképp alakultak a dolgok, mert a tartománymár évekkel a Linux bevezetésének megkezdése előtt elkezdte megszüntetni a Microsofttól való függőségeket az asztali számítógépeket körülvevő szoftverekben és szolgáltatásokban. És pontosan így is kell kinéznie annak, amikor szeretnénk megszabadulni egy olyan előfizetéstől, amely nélkül nehéz meglenni.

Lássuk, hogy mit és hogyan lépett meg Schleswig-Holstein!

A Windows marad utoljára

Az asztali környezet kivárta a sorát

A Schleswig-Holstein tartományban megkezdődött Linux-bevezetés előtt a Microsoft asztali számítógépekhez kapcsolódó szoftvereinek és infrastruktúrájának nagy részét már elkezdték eltüntetni.
Az adminisztráció a LibreOffice-t választotta szabványos irodai programcsomagjának. Az e-mail rendszer elhagyta a Microsoft Exchange-et és az Outlookot, miközben a fájltárolás és az együttműködés céljára fokozatosan bevezették a Nextcloudot. Ezt követően, a szélesebb körű átállás részeként, a címtárszolgáltatás is elkezdett átállni egy nyílt forráskódú alternatívára.

A legtöbb ember a „30.000 számítógép” címsor miatt figyelt fel erre, de az e-mail-rendszer átállítása talán még jelentősebb következményekkel járt. Hat hónap alatt Schleswig-Holstein több mint 40 000 e-mail fiókot költöztetett át az Open-Xchange és a Thunderbird rendszerre. A folyamat 2025. október 2-án zárult le, és több mint 100 millió e-mailt és naptárbejegyzést érintett.

A pénz mindebben nagy szerepet játszott. Schleswig-Holstein állítása szerint már több mint 15 millió eurót spórolt meg licencköltségeken. Ezzel szemben az állam 2026-ra 9 millió eurót irányzott elő egyszeri beruházásként a nyílt forráskódú megoldások áttelepítésére és továbbfejlesztésére.

Valójában az események sorrendje még ennél is érdekesebb. Még az operációs rendszer elhagyása előtt az elsők között azok a szoftverek és szolgáltatások tűntek el, amelyek a rendszert a tágabb értelemben vett Microsoft-ökoszisztémához kötötték. Most a Windowson a sor, és a cél a Linux.

A problémás szoftver még mindig várat magára

A szoftver, amelynek elkészítésére már senki sem emlékszik

A bonyolultabb rész az, hogy milyen eszközöket használnak az alkalmazottak az egyes közigazgatási feladatok elvégzéséhez. Ezeket a rendszereket Schleswig-Holstein tartomány „Fachverfahren”-nek nevezi. Gyakran zárt forráskódú vagy régebbi technológiákra, egyedi adatbázisokra és olyan munkafolyamatokra épülnek, amelyek mögött hosszú évek alatt felhalmozódott történelem és adatállomány áll.

A Microsoft Access egy példa erre, amelyet jelenleg az A12 vált fel, az mgm technology partners nevű német szoftvercég alacsony kódszintű fejlesztési platformja. A váltás mögött meglehetősen gyakorlati szempontok állnak. Az új alkalmazásokat nem kell hagyományos programozóknak a semmiből felépíteniük, mivel a képzett munkatársak maguk is képesek lesznek webalapú alkalmazásokat készíteni. Ez várhatóan több mint 100 Access-alapú adminisztratív eljárás lecserélését fogja elősegíteni.

Természetesen mások is megtekinthetik vagy újra felhasználhatják az A12-t, mivel az mgm a platform központi elemeit az Európai Nyilvános Licenc (EPL) 1.2 alapján tette közzé az openCode és a GitHub segítségével.

Azonban a szövetségi állami közigazgatásban a munkahelyek körülbelül 20%-a bizonyos területeken még mindig a Microsoft Office-ra támaszkodik. Ezeket a speciális eljárásokban fennálló technikai függőségek miatt ideiglenes kivételként kezelik, és a migrációs útvonalak kidolgozása még folyamatban van. Az adóigazgatás az egyik bonyolultabb eset, mivel speciális rendszereit egy külön, országos szintű tartományi folyamat keretében kezelik. Minél mélyebbre hatol a migráció, annál kevésbé tűnik puszta operációs rendszer-projektnek.

München figyelmeztetése

Nem a Linux volt a fő probléma

Schleswig-Holstein nem az első német kormány, amely rájött, milyen összetett feladat lehet ez az áttérés. 2013-ra a müncheni LiMux-projekt már egy nagy léptékű, a közszférában megvalósult Linux-bevezetés működő példájává vált, amelynek keretében mintegy 15 000 adminisztratív munkaállomást állítottak át.

Később azonban változás következett be a politikai irányvonalban, és München 2017-ben úgy döntött, hogy elhagyja a LiMux-ot. A történet legegyszerűbb értelmezése az volt, hogy „a Linux kudarcot vallott”, de a valóság nem volt ennyire egyértelmű.

A szervezeti problémák sokkal nagyobb akadályt jelentettek, mint az asztali szoftverekkel kapcsolatos jelentős technikai problémák; az FSFE akkori elemzése szerint a struktúrák és a felelősségi körök nem voltak egyértelműek.

Van még egy részlet: 2016-ban a Microsoft Münchenbe költöztette németországi központját, és Dieter Reiter, aki akkoriban polgármester volt, segített megvalósítani a költözést. Ez egy elég feltűnő egybeesés, de önmagában nem bizonyíték arra, hogy München miért hagyta el a LiMuxot.

A tanulság azonban kevésbé vitatható: még akkor is, ha egy áttérés technikailag lehetséges, a politikai környezet és a vezetés nem feltétlenül kedvez a változásnak.

Schleswig-Holstein megközelítése másnak tűnik. Az e-mail és az Office voltak az elsők, amelyek átkerültek, míg az együttműködési, identitáskezelési és speciális alkalmazásokat az új rendszer köré építik át. A telefonónia sem marad ki. A Viakom 2026 augusztusában nyerte el a szerződést az OSKAR nyílt forráskódú kommunikációs platformra, amelynek bevezetése most kezdődik.

Az az érzésünk lehet, hogy az asztali környezet migrációja valamilyen okból szándékosan késik.

A 30.000 számítógép a legkevésbé érdekes része a dolognak

Könnyebb elképzelni a Microsoftra gyakorolt hatást, ha a 30.000 számítógépre vonatkozó főcím alapján gondolkodunk róla. Az igazi változás azonban nehezebben látható.

Schleswig-Holstein átállása azt mutatja, hogy egy vállalatnak sem kell feltétlenül minden, a számítógéphez kapcsolódó elemet biztosítania. A számítógéphez kapcsolódó elemek átalakulnak: az Office helyett a LibreOffice, az Exchange és az Outlook helyett az Open-Xchange és a Thunderbird, a SharePoint-típusú együttműködés helyett pedig a Nextcloud. A Linux válik ennek az átállásnak az utolsó fontos elemévé.

Ez az új környezet nem ingyenes. A szoftverek, a szerverüzemeltetés, a munkatársak képzése és a támogatás mind pénzbe kerülnek. Schleswig-Holstein azonban továbbra is előnyöket lát ebben az átállásban. Az állam által ráfordított pénz és az infrastruktúra átalakításához szükséges erőfeszítés az az ár, amelyet azért fizet, hogy nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson a jövőbeli események felett. A jövőben egy drága, nem megfelelő vagy politikailag kényelmetlen szolgáltató esetleges lecserélésének költségei már nem fognak annyira súlyos következményekkel járni.

Schleswig-Holstein fokozatosan megfosztja a Microsoftot attól, hogy nélkülözhetetlen legyen, és ez az igazi átállás.